Kamarás Klára
NE KÉRDEZZ SOHA
Ne kérdezd a nevem,
Ne ismerj meg soha,
Ne lehess mostoha
Hozzám: azt szeretném!
Csak egy a tömegböl,
Annyi legyek, több se.
Menj el hát örökre:
Ma még én se bánom.
Ne kérdezd a nevem,
Mert ha megismernél,
És mégsem szeretnél,
Nagyon, nagyon fájna.
kép
2009. július 14., kedd
Kamarás Klára NE KÉRDEZZ SOHA
2009. május 24., vasárnap
Szeisz Kriszta Mondj igent
Szeisz Kriszta
Mondj igent
"Tudnál-e csendesen hozzám bújni,
Esténként kedvesen átölelni,
Hallgatni a madarak énekét,
S megcsodálni a fényt s a naplementét?
Tudnál-e esőben is nevetni,
Egy szúrós fenyőfát megölelni,
Élvezni a pillangók táncát,
S átélni két ember valós nászát?
Tudnál-e táncolni a gyönyörtől,
Könnyezve sírni az örömtől,
S kitárni felém a szívedet, hogy megsimogathassam a lelkedet?
Mondj igent, s akkor talán a boldogság egyszer majd rád talál…
Életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál.
Tudnál-e egy szempárból olvasni,
S benne a csillagot meglátni,
Egy érintéseddel átadni,
Mit szavakkal nem tudsz elmondani?
Tudnál-e koldusnak kenyeret adni,
Alamizsnát, ha kell elfogadni,
Tárgyat s pénzt eszköznek tekinteni,
S a földet ajkaddal érinteni?
Tudnál-e virágot nem letépni,
Színét és illatát megérezni,
Szirmait boldogan megcsókolni,
S beteg állatot megsimogatni?
Mondj igent, s akkor talán a boldogság egyszer majd rád talál…
Életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál.
Tudnál-e dalt hallani viharban,
Melegedni szivárvány sugárban,
Meghallani csendben a szív szavát,
S átélni a teremtést, mint egyetlen csodát?
Tudnál-e hallgatni, ha nem kérdeznek,
Nem sírni akkor, ha elfelednek,
Köszönni, ha nem köszönnek,
S tanulni abból ha megköveznek?
Tudnál e sötétben fényt keresni,
Szavak és tárgyak nélkül szeretni,
Legyőzni izzó tűz parazsát,
Szeretni engem, Istent, és bárki mást?
Mondj igent, s akkor talán, a boldogság egyszer majd rád talál…
Életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál"
Szulák Andrea Szőkegyerek
Szövegíró : Zerkovitz Béla
Dalszöveg:
Hogyha ma eljönnél a kávéházba,
Beszélnék veled, te szőke gyerek,
Elmondanám azt, hogy minden hiába,
Minden hiába, te szőke gyerek!
Elmondanám azt, hogy elvisznek téged,
Választottak már szép menyasszonyt néked,
Hogyha ma eljönnél a kávéházba,
Beszélnék veled, te szőke gyerek!
Ki fognak gúnyolni engem a lányok,
Ha többé nem jössz, te szőke gyerek...
Én neked mégis oly sok jót kívánok,
Légy nagyon boldog, te szőke gyerek!
Szerelmünk olyan volt, akár egy álom,
A csókod most is még itt ég a számon,
Ki fognak gúnyolni engem a lányok,
Ha többé nem jössz, te szőke gyerek!
Esküvőd napján lesz a temetésem,
S minden megy tovább, te szőke gyerek...
Ne sejtse senki a kínszenvedésem,
Te is csak mulass, te szőke gyerek!
Közlik a hírt majd a szegény anyámmal,
S a kávés pótol egy másik leánnyal...
Esküvőd napján lesz a temetésem,
S minden megy tovább, te szőke gyerek!
Dalszöveg:
Hogyha ma eljönnél a kávéházba,
Beszélnék veled, te szőke gyerek,
Elmondanám azt, hogy minden hiába,
Minden hiába, te szőke gyerek!
Elmondanám azt, hogy elvisznek téged,
Választottak már szép menyasszonyt néked,
Hogyha ma eljönnél a kávéházba,
Beszélnék veled, te szőke gyerek!
Ki fognak gúnyolni engem a lányok,
Ha többé nem jössz, te szőke gyerek...
Én neked mégis oly sok jót kívánok,
Légy nagyon boldog, te szőke gyerek!
Szerelmünk olyan volt, akár egy álom,
A csókod most is még itt ég a számon,
Ki fognak gúnyolni engem a lányok,
Ha többé nem jössz, te szőke gyerek!
Esküvőd napján lesz a temetésem,
S minden megy tovább, te szőke gyerek...
Ne sejtse senki a kínszenvedésem,
Te is csak mulass, te szőke gyerek!
Közlik a hírt majd a szegény anyámmal,
S a kávés pótol egy másik leánnyal...
Esküvőd napján lesz a temetésem,
S minden megy tovább, te szőke gyerek!
2009. február 21., szombat
Őri István Szeretnék a boldogságról írni
Őri István
Szeretnék a boldogságról írni
Szeretnék a boldogságról írni
szeretnék többé sohasem sírni
szeretném a világba kiordítani:
Ne csüggedj, van remény
az út vége a győzelem!
nehéz a harc, de 'mi vár:
boldogság, béke, szerelem!
Szeretnék a szerelemről írni
szeretnék boldogságtól sírni
szeretném a világba kiordítani:
Istenem! Ő itt van velem!
Látom Őt, nemcsak álmodom
a perceket már nem számolom
mert eljött, s többé nem megy el
ó, áldott élet
áldott szépség
áldott szerelem!
Szeretnék csak mindig Róla írni
tündérmesét, igaz történetet
szeretném a világba kiordítani:
Szeret, szeret, szeret!
S azt is, hogy én is szeretem
jobban, mint életem
s ez a szerelem végtelen
mert kettőnké - ugye, Kedvesem?
Szeretném elmondani
hogy szeme gyönyörű
s ajka édes
minden, mit mond és tesz
szivárvánnyal ékes
s csak, hogy láthatom
a Mennyország nekem
szeretném elmondani nektek
hogy végtelen szeretem!
Szeretném, ha mindez való lenne
szeretném, ha egyszer Ő üzenne:
Várlak, gyere, szeretlek én is!
szerettelek mindig
s szeretni foglak
a világ végezetéig!
2009. január 15., csütörtök
Koltay Gergely A csend partján
Koltay Gergely
A csend partján
A csend partján ha lépdelsz,
Lesz veled egy mégis,
Lesz veled egy mégsem,
Gondolkozz miért nem.
Mert nem kezdődött, s nem lett vége,
Csak egy reggel volt mely nem ébredt a fényre,
A csend partján ha lépdelsz,
Mond el, miért nem?
Napokra emlékszel, mit odaadtál másnak,
De nem kaptál semmit, értéktelen a látszat,
Lesz még olyan csend mely harangszóval ébreszt,
Bátortalan válaszokat ágyúszóval öl meg!
S megérted, mit megérteni fáj,
Kopogtat az élet, de beengedni fáj,
A csend partján ha lépdelsz, lesz veled egy szó,
Egyszer legyen majd jó
Nekünk így rendelték messze...
Ahol egy csillag egy csillagnak van teremtve...
Jó veled aludni és ébredni is jó,
Mégis fáj, ha elér ez a szó,
Nem tudom, hogy éljek, hogy éljek tovább?
De átölellek a himnusz után.
Nekünk így rendelték messze...
Ahogy egy csillag egy csillagnak van teremtve...
Nem könnyű szeretni, ki döntött maga ellen,
Ki bűhődni akar, látszatszerelemmel,
Eljött valaki, a csend partjára,
Üvölteni végre: a mindenért cserébe!
Mikor az első bomba lehullt,
Hozzámbújtál éppen,
Ha a csend partjára tévedsz,
Mondd el, miért nem?
A csend partján
A csend partján ha lépdelsz,
Lesz veled egy mégis,
Lesz veled egy mégsem,
Gondolkozz miért nem.
Mert nem kezdődött, s nem lett vége,
Csak egy reggel volt mely nem ébredt a fényre,
A csend partján ha lépdelsz,
Mond el, miért nem?
Napokra emlékszel, mit odaadtál másnak,
De nem kaptál semmit, értéktelen a látszat,
Lesz még olyan csend mely harangszóval ébreszt,
Bátortalan válaszokat ágyúszóval öl meg!
S megérted, mit megérteni fáj,
Kopogtat az élet, de beengedni fáj,
A csend partján ha lépdelsz, lesz veled egy szó,
Egyszer legyen majd jó
Nekünk így rendelték messze...
Ahol egy csillag egy csillagnak van teremtve...
Jó veled aludni és ébredni is jó,
Mégis fáj, ha elér ez a szó,
Nem tudom, hogy éljek, hogy éljek tovább?
De átölellek a himnusz után.
Nekünk így rendelték messze...
Ahogy egy csillag egy csillagnak van teremtve...
Nem könnyű szeretni, ki döntött maga ellen,
Ki bűhődni akar, látszatszerelemmel,
Eljött valaki, a csend partjára,
Üvölteni végre: a mindenért cserébe!
Mikor az első bomba lehullt,
Hozzámbújtál éppen,
Ha a csend partjára tévedsz,
Mondd el, miért nem?
Kassák Lajos Üzenj
Kassák Lajos
Üzenj
Beszélgessünk, beszélgessünk
Te meg Én
Beszélgessünk nem szegletesen kemény hanem puha
legömbölyített szavakkal.
ahogyan a szerelmesektől tanultuk
alig hallhatóan
ahogy a tölgyfa levelei beszélnek egymással.
Mondj nekem valami szépet
hogy és is mondhassak Neked valami szépet.
A szemeimhez beszélj
a homlokomhoz
egyenesen a szívemhez
Te Nekem
és Én Neked.
Az álom partjairól üzenj
egy újszülött nevetésével
tenger hullámaival
játékos delfinekkel
harangszóval
egy sassal
amint az ég kékjében lebeg.
Gárdonyi Géza Mikor itt vagy

Gárdonyi Géza
Mikor itt vagy
Mikor itt vagy a szobában
mintha teles-tele volna
rózsával és liliommal,
s körülöttünk zene szólna.
S mikor kimégy a szobából
olyan üres lesz egyszerre,
olyan üres, olyan néma,
mintha én se volnék benne.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)





