Dsida Jenő Kicsi rózsa

 

Dsida Jenő

 

Kicsi rózsa...

 

 

Ha nagyon egyedül vagy, kicsi rózsa,

s végtelen éjjel ködharmata hull,

én mellédsimulok hangtalanul.

 

Ha árvaságod szívet-facsaró,

csak szólnod kell és támaszod leszek,

élő, egyszerű rózsafakaró.

 

Ha síró, szellemjáró éjfelen

végigszáguld a szél zúgva, seperve,

eldughatod az arcod kebelemre.

 

Ha babonázva arcodba mered

a sápadt, kaján, torzult holdvilág-arc,

elfödöm gyöngéden a szemedet.

 

Ha fáj, ha üldöz valami titok,

belefújok egy kicsi ezüst sípba:

gondot-űzni tündéreket hívok.

 

Alkonyatkor a napba bámulunk,

imádkozva, míg eljön a sötét

és álmodjuk az egymás közelét.

 

S mikor szirmodat sóhajok se tépik,

egy frissharmatú, boldog éjszakán,

ketten, szótlanul felnövünk az égig.

 

 

Bogár Barnabás Ha mosolyt hozok

Bognár Barnabás

Ha mosolyt hozok...

Ha mosolyt hozok a könnyek helyett,
így maradjak meg neked.
Ha csillogóra váltom a szemedet,
így maradjak meg neked.
Ha kezed kezemben megremeg,
így maradjak meg neked.
Ha én melletted állok félve meg,
így maradjak meg neked.
Ha szeretnék együtt félni veled,
így maradjak meg neked.
Ha vagyok én neked a szeretet,
így maradjak meg neked.
Ha velem a szép még szebbé lehet,
így maradjak meg neked.
Ha te szépnek látod a lelkemet,
így maradjak meg neked.
Ha vagyok az, aki más nem lehet,

így maradjak meg neked. 

Bódai-Soós Judit Csak adni kérek

 

Bódai-Soós Judit

Csak adni kérek

 

Ne tégy mást, csak várj rám!

Ha vársz: megérkezem.

Nem kell pompa, márvány,

elég a csend nekem.

Szólj hozzám e csenddel

és hallgasd sóhajom,

érints meg szemeddel,

s ne fogd le két karom!

Nyiss rést lelked mélyén,

melyen át beférek!

Nem várok semmit, én

csupán adni kérek.

Angelus Mortis Féltelek

 

Angelus Mortis 

Féltelek
 

Napom voltál, mikor csókolt az éj

Hűsítő szelem, mikor ölelt a tél...

Hajnali madárdal, mikor csöndet kívántam

Társam voltál... mikor magányra vágytam.

 

Tiszta víz vagy, mikor éhezem

Lágy takaró felleg, mikor utam kerestem.

Takartál előlem csillagot, Holdat, Napot,

Mégis boldog, és Veled vagyok.

 

Nem kell már semmi, csak szerelmed

Fájó testem lágy kezed után eped.

Nem vagyok, nem voltam vagy leszek

Mégis, Veled értelmet nyerek.

A szívek melegében

A szívek melegében

 
Fáj, ha magad vagy, és nincs kihez, szólj

Nagy-nagy tüzet, raksz, és mégis fázol,

De lásd a szívek melegében, könnyű dacolni a téllel

Ott, hol szeretnek, ott sosincs hidegség.

 
Télből tavasz lesz egy pillantástól,

Jön egy boldog perc és elvarázsol.

És így a szívek melegében könnyű megférni a téllel,

Künn a szél süvít, de hozzád el nem ér.

 
Bármily nehézsúly a szegénység

Ketten elbírhatják, van kit, félts,

De ha nincsen egy társ, mit ér a gazdagság.

Legyen minden ujjadon gyémánt, fizesd szolgák hadát,

Semmi nincs, ami pótolhatná egy lélek jóságát!

 
Kell egy kicsiny pont a nagyvilágból,

Melyhez hű maradsz, járhatsz bárhol.

Hisz ott a szívek melegében tőled, s tőle szépül minden,

Rossz vagy jó a sors, te mindig visszatérsz.

 
Bármily nehézsúly a szegénység,

Ketten elbírhatják, van kit, félts,

De ha nincsen egy társ, mit ér a gazdagság.

Legyen minden ujjadon gyémánt, fizesd szolgák hadát,

Semmi nincs, ami pótolhatná egy lélek jóságát.

Komáromi János A neveddel alszom el

 Komáromi János
...a neveddel alszom el      

amikor fáradt utam
Napot kísérve véget ér
párnámba rejtem
elgyötört arcomat
karjaim a semmit ölelik
csendben ringatom el
árva magamat és
...a neveddel alszom el

üres utcákon bolyonganak
elárvult érzéseim
minden kapu zárva
hiába dörömböl
magára maradt szívem
csak a kongó visszhang
felel és végül
...a neveddel alszom el

havas hegycsúcsokon
gyönyörű szikrák csillannak
a fény hideg táncot jár
mindent elborít
a hófehér magány
épp ilyen üres a szobám
ahol egyedül kuporgok és
...a neveddel alszom el

zárt szemhéjjak mögött
a csend ül ünnepet
szivárvány-köröket ír
a sötétbe az álom
nappali szavaim az imént
itt zsongtak még
de most egyiket sem találom és
...a neveddel alszom el

csodás képek billennek át
az érzékelés peremén
még éber létem dobog bennem
való világom még fogva tart
de enged már a rációból font kötél
oszlik már a lehet, a nem lehet
tudatom függ egy pókhálófonálon és
...a neveddel alszom el

az éjszaka tengere ringat,
ölel, átkarol, hajamba túr
fülembe súgja
lágyan csobbanó vágy-dalát
csókokat küldenek álmaim
már messze visznek nyugtalan útjaim
még hangtalan motyogok és
...a neveddel alszom el

hányszor lesz még, hogy
furcsa-holdas éjszakán
ajkamon sóvár szavak fakadnak
sóhajaim nekiütődnek a falaknak
és a takaró alatt vacogó testtel
önmagamba görbült szeretettel
magányos éjjel, helyetted
...a neveddel alszom el

 

Alex Tamás és Janza Kata ..Késő már ,hogy újra kezdjem én..

 Ne ígérj boldogabb időt,
Ne keress bennem új erőt!
Ne hidd hogy változom Veled,
Ne remélj!

Ne bízz, ezt hogy is mondjam el,
Ne mondd, hogy boldoggá teszel!
Ne mondd, hogy hiányzom neked,
Nem hiszem!

Késő már, hogy újra kezdjem én.
Késő már, egy álom véget ér.
Késő már, hogy újabb életet kezdjek én.

Késő már, hogy újra kezdjem én.
Késő már, egy álom véget ér.
Késő már, hogy újabb életet kezdjek én.

Ne ígérj boldogabb időt,
Ne keress bennem új erőt!
Ne hidd hogy változom Veled,
Ne remélj!

Ne bízz, ezt hogy is mondjam el,
Ne mondd, hogy boldoggá teszel!
Mert én már boldog nem leszek,
Érzem én.

Késő már, hogy újra kezdjem én.
Késő már, egy álom véget ér.
Késő már, hogy újabb életet kezdjek én.

Késő már, hogy újra kezdjem én.
Késő már, egy álom véget ér.
Késő már, hogy újabb életet kezdjek én.

Késő már, hogy újra kezdjem én.
Késő már, egy álom véget ér.
Késő már, hogy újabb életet kezdjek én ... Veled!

Késő már, hogy újabb életet kezdjek én